top of page

Bagdi Zoltán:

A Nap és a csillagok kimeríthetetlen energiaforrásának a titka

Ismertető

 

E kötetből tudhatjuk meg, hogy valójában minek is köszönhető a csillagok elképesztő 

mennyiségű energiatermelése. Merthogy vannak ugyan benne magfolyamatok is, de a termelt energiának ez csak töredéke. Nem véletlenül nem hozták meg a várt eredményt a nagy költségekkel megépített neutrinó csapdák, hiszen a várt neutrínó áradat helyett alig tudtak kimutatni némi neutrínót. E kötet lebbenti fel a fátylat arról a ma még kellően meg nem magyarázott tényről, hogy hogyan lehet a Napkorona hőmérséklete több millió fok, amikor a Napfelszín mindössze 6000 fok.

 

Sőt, a 6000 és a több millió fok között van egy olyan réteg is, ahol a hőmérséklet mindössze 4300 fok. Akárhogy nézzük is a dolgot, ma még meglehetősen szokatlan jelenségnek tekinthető, ha két melegebb réteg között találunk egy olyan hidegebb réteget, mely már évmilliárdok óta stabilan és megváltoztathatatlanul fennáll.

Számomra persze nem az, és gondolom, hogy azok számára sem lesz az, akik e kötetet végigolvassák. Mivel a hősugárzás a jövőben is úgy fog működni, hogy mindig a melegebb helyről sugároz a hidegebb felé és nem fordítva, nem lehet azon csodálkozni, hogy évmilliárdok múlva a Nap felfúvódik és felperzseli a bolygóit. Tehát a fizika eddigi „hiedelmével” ellentétben, nem a nukleáris fűtőanyagának elfogyása következtében hevül fel annyira, hogy ez bekövetkezzen, hanem az e kötetben ismertetett módon történő vákuumenergia kinyerés fokozódása miatt a Napnak egyre forróbbá váló légköre fűti egyre jobban a Napot, felerősítve ezzel a vákuumenergia kinyerését.

 

Itt kapunk magyarázatot arra is, hogy valójában minek köszönhetjük a szupernóva robbanásokat. Arra is magyarázatot kapunk, hogy honnan az az elképesztő energia, mely ilyenkor felszabadul, illetve mi biztosítja a kvazárok még elképesztőbb energiáját.

E kötet célja tehát elsősorban az, hogy bebizonyítsam azt a ma még téves állítást, hogy a Nap a majdnem kifogyhatatlan energiáját a hidrogén, illetve a kisebb tömegszámú elemek fúziójával, azaz nagyobb tömegszámú elemekké történő egyesítéséből nyeri. Bár az kétségtelen, hogy ez is szerepet játszik az energiatermelési folyamatban, de csupán elenyésző hányaddal.

 

Annak érdekében, hogy erre vonatkozóan kellő bizonyítékot is szolgáltassak és ne csupán kinyilatkoztatásokat tegyek, alaposan górcső alá vettem a gázok fajhőivel kapcsolatos ismereteket, illetve néhány fontosnak ítélt kísérleti eredményt átértelmeztem, azaz a kísérletet végzőktől kissé más megvilágításba helyezve a kapott eredményt új következtetéseket vontam le.

 

Hogy a gázok viselkedésével kapcsolatos, túlságosan is bonyolult kérdéskört megfelelően lehessen elemezni, sőt az valamennyire még áttekinthető is legyen, úgy döntöttem, hogy először felvázolom, hogy mit tudunk ma a gázok fajhőiről, majd rámutatok arra, hogy mi az, amit még nem. Én elsősorban a legjobb magyar lexikon adatait vettem alapul, mivel a kezembe került művek közül ezt találtam a legtárgyilagosabbnak. Persze azért más lexikonok adatait is megvizsgáltam, sőt helyenként hivatkozom is rá.

 

Emellett a gázok fajhőivel, mólhőivel, hőkapacitásával kapcsolatban készült számos kísérleti beszámolót is áttanulmányoztam, azonban a legnagyobb sajnálatomra azt kellett megállapítanom, hogy az ott kapott eredményeket még maguk a kísérletet végző személyek sem fogadták el, ha azok eltértek a különféle képletek alapján várt értékektől.

 

Különféle módosító lehetőségeket vetettek fel az eltérések igazolására (pl. a gázmolekulák belső mozgásai, vibrálásai, vagy a környezet hősugárzásai). Ez azt igazolja, hogy ezek a módosító lehetőségek nem küszöbölhetők ki tejesen, emiatt a leglényegesebb kérdéseket csak elméleti elemzésekkel lehet feltárni, a technikai akadályok miatt kísérlettel nem. Ezért tartom szükségesnek az általam elvégzett elemzéseket, annak ellenére, hogy ezek így sok esetben „mindössze” kísérleti eredmények által alátámasztás nélkül maradt elméleti fejtegetések maradnak csupán.

 

Én a lexikonban található adatokat többféle szempontból elemeztem, és ezekről különféle táblázatokat készítettem, melyből következtetéseket vontam le. E táblázatok a kötet végén lévő mellékletben találhatók. A táblázatok leglényegesebb adataira külön magyarázó szövegrész hívja fel a figyelmet, annak érdekében, hogy könnyebb legyen a részletes elemzéssel összehasonlítani, ha valaki ellenőrizni kívánja az állításaim helyességét.

 

Csak remélni tudom, hogy ezt az olvasók rendben találják. Ha nem, akkor ezért csak engem lehet hibáztatni, mivel rajtam kívül más nem volt, aki ellenőrizhette volna a munkámat.Ha valakiben felmerülne az a kérdés, hogy végeredményben mire volt jó az a sok táblázat elkészítése és elemzése, annak azt tudom válaszolni, hogy ennek alapján tudhatjuk meg azt, hogy némiképpen más a valóság, mint azt a mai fizikai törvényeink alapján feltételezik.

A táblázatokat persze lehet, de nem szükségszerű átbogarászni. Mindazok, akik hajlandók elfogadni az állításaimat a bizonyítékok ellenőrzése nélkül, és megelégszenek a logikus magyarázatokkal, nem veszítenek semmit, hiszen a megállapításaim mellett azért elég bőséges elemzést és következtetést is kapnak, remélhetőleg olvashatóbb és/vagy élvezhetőbb formában, mintha táblázatok összehasonlítgatásával töltenék idejüket.

bottom of page