Új Szeretet az Új Világért!
Szeretet: pár hang, egy szó, egy energia amit már százezerszer és még egyszer megpróbáltunk kifejezni minden formában. Minden próbálkozás, alkotás ellenére még mindig a legnagyobb kihívás az ember számára, a mai ember számára különösen. Beszélni már tudunk róla, már látjuk hogy másoknak mit kellene csinálni ahhoz hogy szerethetők legyenek és rosszallóan vesszük tudomásul, hogy mások szerint nekünk mit kellene tennünk ahhoz, hogy szerethetők legyünk.
18 éve kérdezem a pácienseimet, hogy mit szeretsz a világban, a családodban, a párodban, a gyerekedben és szinte senki nem tudja megválaszolni a miértjét a Szeretetnek. Honnan ered? Miért annyira fontos? Miért nem tudunk nélküle élni?
Mert azt biztosan állíthatom hogy minden problémánk, testi–lelki betegségünk, sérülésünk a szeretet nem megfelelő adásából és fogadásából keletkezik. Azt azonban már sokan megfogalmazták hogy sokat változott a szeretethez való viszonyuk. Mostanában egyre jobban érezzük hogy ki sugározza a szeretetet és ki nem. Hiába tud szólamokat zengeni arról hogy Ő mennyire szeret , ha a másik fél ezt nem úgy érzi. Régebben elég volt a szó egyedül. Ma már nem lehet ennyivel elintézni. Vagy sugárzik belőle a valódi érzés vagy nem.
A szavak és cselekedetek mögött meglátjuk–e a lelket aki a valódi énünk és nem a félrevezetett tanult agyra koncentrálunk ami úgymond lehetetlenné teszi a szeretetet, és olyan feszültségeket, félelmeket, "nincs választás"-t teremt.
Hogyan tudnánk megfogalmazni a Lélekkel teli Szeretet érzését? Kellemes? Meleg? Inspiráló? Élettel teli? Izgalmas és egyszerre megnyugtató? Felemelő? Békés? Megoldásokat találó? Sugárzó? Könnyű és feltétel nélküli? Szabad? Egyre táguló és egyszerre körbeölelő? Félelem nélküli? Miért félünk tehát ettől az élménytől?!
Most, kezdjük el a lélekkel teli kézfogás, a szemkontaktus, a hangsúly és az ölelés átadását és igényeljük hogy legyen részünk benne, majd adjuk tovább és visszaérkezik sokszorosan hozzánk. Akkor mindenki megismerheti a magasabb töltésű, őszinte érzést és megfogalmazhatja saját szeretetnyelvét, így emelve saját magát és másokat magához.
A lélek ugyanis tudja és tudatni akarja velünk is, hogy honnan jövünk, hogy mi a feladatunk, hogy örökkévalók vagyunk. Tudja hogy Egyek vagyunk és egységben szeretnénk élni. Tudja, hogy amióta az első Lélek-zetet kaptuk, magunkhoz vettük a szeretetadás képességét.
Tudja hogy a Teremtő szeret bennünket, szeret bennünk megnyilvánulni és ennek ellenére megadta a választás jogát a cselekedeteinkben.
Mert tudja hogy a lélek lesz a győztes, tudja hogy mindenki azt kapja amit betett az egységbe, a közösbe. Ha igazán szeretünk - szeretve leszünk.
Ha haragot, irigységet, gúnyt, önző érdekeket, mások hibáztatását, túlzott önfeláldozást teremtünk, azzal azt kapjuk vissza. Úgyhogy gondolkodjon el mindenki ha nem úgy mennek a dolgai ahogy kellene. A tanult agyunk most egyet nem értően felordít. Túl sok a "ha"! és túl sok a "lélek tudja"? És mi van a megélhetési kényszerrel, a félelemmel, a pénzzel, a felelősséggel, a szokásokkal és így tovább? Hogyan győzhetjük le ezeket a bal agyféltekei gondolati támadásokat? Úgy, hogy odafigyelünk a minden pillanatban belénk érkező "új világ lélek-zet-re" és akkor meghalljuk a lélek csendes, de bölcs tanácsait.
És minden kilégzéssel kifújhatjuk magunkból a régit, az elavultat, az elhasználtat, a félelemkeltőt, a fojtogatót.
Van választásunk a lélekkel együtt vagy nélküle élni!
Telekné Babik Klára, természetgyógyász-kineziológus
Telekné Babik Klára természetgyógyász írása